Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az 1500-s Zsiguli esete.

Ma már bagatell esetnek tűnik, de akkor nagy galibát okozott a következő történet.

1980 körül történt.

Az 5. HDS. parancsnok technikai helyettese akkoriban P.A. mk. ezredes volt, nagyon szigorú, követelménytámasztó, kifogásokat nem nagyon elfogadó főnökünk. Látogatásai enyhén szólva sem tartoztak örömünnepeink közé. Remélem, ezeket a sorokat olvasva tudja csak meg, mi is történt azon a hétfői napon, mivel soha nem említette.

Nos, azon a napon gépkocsivezetője, Sz.I. a Főnök szolgálati kocsijával, de egyedül jött Devecserbe valami ügyet intézni. Én akkor a MN 7477 parancsnok technikai helyettese voltam, és nyugodtan dolgoztam az irodámban. Háromnegyed 3 körül bejött F. Pista, aki a gépjármű igénybevételeket intézte, megkérdezte nyugodt vagyok-e. Igenlő válaszomra közölte, hogy most törték össze P. ezredes elvtárs kocsiját. Kirohantunk az épület elé, rémületes látvány fogadott.

Tudni kell, hogy a szolgálatok eligazítása fél háromkor a parancsnoki épület és az ÜTI. közötti útvonalon volt. Ide sorakozott fel az őrség, a különböző szolgálatok és orral az ÜTI felé az ügyeletes alegység gépkocsija. Az eligazítás közben Sz.I. végzett ügyeivel a javító zászlóaljnál és már hazafelé indulva egy elköszönésre szépen beparkolt az út szélén álló Cs-344 mögé. Az eligazítás végeztével a Csepel vezetője nem látva a mögötte álló kocsit, beült, indított és hátramenetbe kapcsolt. Nos ennek eredményét láttuk. A mindíg kifogástalan állapotban tartott sárga-homokszínű Zsiguli felgyűrt motorháztetővel, összetört hűtővel, akkumulátorral, lökhárítóval szomorkodott a Csepel lökhárítói mögött.

Természetesen azonnal kitört a pánik. A legjobban Sz.I. volt kétségbeesve, mert a Főnök éppen külföldön volt, neki csütörtökön kellett volna értemenni Ferihegyre. Összeszaladt a két alakulat vezetése is. Hogy mekkora volt a probléma jelzi, hogy még K.I. alezredes a javító zászlóalj parancsnoka is ideges volt. (mérges szokott lenni, de ilyen nem). Azonnal megindult a mentő akció. Kapcsolataink révén az ajkai AFIT hajlandó volt a kocsit azonnal fogadni, ha lehetséges javítani. Azonnal átvittük Ajkára. I.S. volt az ÜTIH., azonnal parancsot kapott, hogy a hibafelvételezés után szükségessé váló anyagokat másnap reggelre a föld alól is keresse elő. Sanyi ügyes ember volt, másnap reggelre megvoltak a címek, azonnal mentünk az alkatrészekért és vittük az AFIT-ba. Megkezdődött a kocsi összerakása, ez rendben megtörtént, újra működőképessé vált. Ekkor kezdődtek az újabb gondok. Természetesen a pótalkatrészek más színűek voltak, így a kocsi elejét újra kellett festeni. Akkoriban nem volt számítógépes színkeverés, az egyáltalán nem szokványos színt kézi kikeveréssel kellett előállítani. Egy rémálom volt. Az a szín, ami a műhelyben megfelelőnek tűnt, kinn a napon teljesen másként mutatott. Bonyolította a helyzetet, hogy felhős volt az idő, a próbafestés teljesen mást mutatott napsütésben és akkor is ha felhő takarta el a Napot. Sok-sok kínlódás után végre bizottságilag mondtuk ki, mostmár mindegy ezzel a keverékkel fessék le. Ez megtörtént, az összkép nem is mutatott rosszul. Szerda délután már csak Sz.I. és én voltunk a helyszínen, átvenni a kocsit. Megtörtént, Pista felajánlotta  hazavisz. Beültünk a kocsiba, Pista egy kövér gázzal fordúlt ki balra nagyívben a Fő utcára. Nem volt jó húzás, mert hajszállal kerültük el a balról érkező kocsit, így eléggé keresetlen szavakat váltottunk egymással a rövid úton.

Később érdeklődtünk, észrevette-e a Főnök. Nem, volt a válasz, bár egyszer később rákérdezett, hogy mintha valami változott volna a kocsin, a választ elfogadta.

Az akció pénzügyi fejleményeit boritsa a feledés homálya.

Binder Károly

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.